Középidős konferencia 2019. június 12.
Félidejéhez érkezett a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (EMET) együttműködésében megvalósuló, „A társadalmi felzárkózás elősegítése, és a kapcsolódó szakmai tudás gyarapítása a Kárpát-medencében” címet viselő három éves projekt.
Hol tart most a projekt, milyen kihívásokkal kell szembenéznie az azt megvalósító 20 szociális munkásnak és az őket támogató menedzsment teamnek? Vajon merre tartanak a hasonló témájú társ-projektek, és milyen utakat jelöl ki a jövőre nézve a szakpolitika? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a június 12-én Agárdon megrendezett szakmai konferencia, amelyen a projekt képviselői és számos szakember különböző nézőpontokból közelítette meg a felzárkózás kihívásait és lehetőségeit.
Lőrincz Norbert (MMSZ), a projekt szakmai vezetője összefoglalta az elmúlt időszak tevékenységeit és eredményeit, számokkal és látványos fotókkal is illusztrálva azt a rengeteg munkát, ami 2018 tavasza óta megvalósult.
Ezután Langerné Victor Katalin, felzárkózásért felelős helyettes államtitkár beszélt az elmúlt évtized néhány fontosabb, felzárkózást célzó programjáról, többek között az Esélyteremtő Óvodákról, a Tanoda programról, valamint a roma szakkollégiumokról. Elmondta, hogy bár a társadalmi mutatók javultak az országban, a társadalmi problémák erőteljes koncentrációja figyelhető meg. Erre a jelenségre kell reagálniuk a szociálpolitikai intézkedéseknek, illetve a közép- és hosszú távú stratégiáknak is.
Lantos Szilárd, az MMSZ modellprogramok vezetője két nagyon fontos testvér-projekt, a Végtelen lehetőség és a Gyerekesély program eddigi tapasztalatiról és útkereséséről tájékoztatta a hallgatóságot, kitérve a Belügyminisztérium által 2019 nyarán elindítani kívánt „Felzárkózó települések” elnevezésű, nagy horderejű programra is. E programok is a Jelenlét szemléletmódra épülnek, annak átfogó megközelítését igyekeznek átadni más karitatív szervezetek szakembereinek is – azzal az előfeltételezéssel, hogy a modell (természetesen egyéni, települési diagnózis alapján) reprodukálható és eredményesen megvalósítható az ország hasonló gondokkal küszködő, legszegényebb településein.
A projekt keretében több kutatás is megvalósul. Ezek egyike az MMSZ által koordinált részvételi akciókutatás, valamint ehhez kapcsolódóan felzárkóztatási jó gyakorlatok leírása. A kutatás hátteréről, módszereiről és kihívásairól beszélt Hegedüs József, a Városkutatás Kft. ügyvezetője és kutatója, s bemutatta azt a négy jó gyakorlatot, amelyet majd behatóan elemezni fognak.
Ezután izgalmas és elgondolkodtató előadást tartott Nagy Ferenc (MMSZ), a szintén a Kárpát-medencében folyó egészségügyi témájú testvér-projekt szakmai vezetője. Beszámolt az Erdélyben és Partiumban eddig lezajlott egészségügyi szűrések módszereiről és tapasztalatairól, és a 2020 végéig tervezett további tevékenységekről is. Fontos megállapítások hangzottak el a társadalom egészségtudatosságának szintjeiről, a szűrések fontosságáról, és az emberek ezzel kapcsolatos attitűdjeiről. Elmondta, miért fontos a nagyvárosok mellett kisebb településeken is megjelenni „személyre szabott” és jól átgondolt szűrőprogramokkal.
A plenáris előadások sorát Dr. Illyés Szabolcs, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő munkatársa zárta, aki bemutatta a projekt keretében az EMET gondozásában megvalósuló két átfogó társadalomkutatás céljait, előkészületeit, valamint beszélt a megvalósítással, adatfelvétellel kapcsolatos kihívásokról.
A délután a kisebb szekcióké volt, amikor a résztvevők négy izgalmas téma közül választhattak két kedvükre valót. A szekciókban az MMSZ szakemberei bontottak ki egy-egy – a felzárkózás szempontjából releváns – téma-területet. Németh Nándor a szociális gazdasággal kapcsolatos sok éves tapasztalatát osztotta meg az érdeklődőkkel, míg Lőrincz Norbert és Kohányi Miklós (MMSZ) a telepre, a szegregátumba történő első „megérkezés” kihívásait tárta a hallgatóság elé. Szó volt a diagnózis felállításának fontosságáról, a helyi kapcsolatrendszer kiépítéséről, a nehézségekről és persze az apró sikerekről is. Thaisz Miklós (MMSZ Iskola Alapítvány) a máltai iskolák és óvodák történetéről és helyzetéről, az oktatás felzárkóztatásban elfoglalt kiemelt szerepéről tartott interaktív workshopot, online játékra hívva a jelenlévőket. A nyári hőségtől és a sok előadástól elálmosodott, de vállalkozó kedvű vendégeket pedig Hajdú Krisztina és Horányi Gergő (MMSZ) hívta örömjátékra a tó melletti füves területre.
